化け草履 [bakezōri]
A bakezóri a cukumogami-k (付喪神) csoportjába tartozik, azaz olyan tárgy, melynek valamilyen úton-módon lelke lett, azaz életre kelt.
A tradícionális japán szalmapapucs (zóri) válhat bakezórivá, mellyel gazdája rosszul bánt, elhanyagolt. Ebben az esetben a zórinak két lába és két karja nő, valamint a közepén egyetlen hatalmas szem nyílik. Általában éjszakánként össze-vissza rohangál a házban, hangoskodik, csínyeket követ el. Van egy kis dalocskája is, amit kifejezetten szeret énekelni a csínytevései közben:
„Kararin! Kororin! Kankororin! Managu miccu ni ha ninmai!”
(カラリン、コロリン、カンコロリン、まなぐ三つに歯二ん枚)
A dalocskával „nemesebb” testvérét, egy másik lábbelit, a geta-t gúnyolja: a „managu miccu ni ha ninmai”; három szemet és két fogat jelent – a három szem a papucs pántjának három rögzítési pontjára utal, a két fog pedig a két fatalpra, amin a geta áll.
Emberre ártalmatlan, de azért szeret piszkálódni – motivációja általában csupán unalom vagy frusztráció, de lehet bosszú vagy féltékenység is.
Forrás: http://yokai.com/bakezouri/
További információk a japán hiedelemvilágról és teremtményeiről az alábbi művekben:
Matthew Meyer: The Night Parade of One Hundred Demons
The Hour of Meeting Evil Spirits
The Book of Hakutaku