A B C D E F G H I J K M N O R S T U V Z
Ga Gi

Gaikocu-e

„csontváz-képek”

A japán karikatúra egy fajtája, melyben csontvázakat ábrázolnak hétköznapi szerepekben.
A gaikocu-e morbid humorával az ember múlandó mivoltát hangsúlyozza, mely tükrében a gondok és örömök egyaránt más megvilágításba kerülnek.

Lásd még: Ikkjú

„Egy csontváz úri kalapban samiszenen játszik egy táncoló démonnak” Kavanabe Kjoszai, 1881-89 forrás
„Táncoló csontvázak” Kavanabe Kjoszai, 1871-89 forrás

 

Forrás:
Dr. Kiss Mónika, Õtsu-e, toba-e és társaik – a karikatúra sokfélesége Japánban (előadás), in: Kutatók Éjszakája, szervező: ELTE, 2020. 11. 27.

Giga

戯画 [giga] – karikatúra, „bolondos, játékos képek”

A giga asszociatív játékossággal, eltúlzásokkal figuráz ki kulturális alkotásokat és társadalmi jelenségeket. Ezért humoruk akkor értékelhető igazán, ha a képeken megjelenő különböző utalások háttérismerete adott a néző számára.

Utagava Kunijosi, „Bolondos kukorica – oroszlántáncot ad elő” 1845-46. forrás

Például a fenti giga humora abban áll, hogy a Sakkjó 石橋 [shakkyou] című nó darabban, az oroszlántáncnál viselt hosszú, fehér parókat a kukoricahajhoz hasonlítja. A kukorica itt épp az egyik jellegzetes táncmozdulatot mutatja be, mely során a hosszú sörényt egyébként a színész előre és hátradobja. A dinamikus oroszlántánc később a kabukiban is megjelent.

Forrás:
https://toyokeizai.net/articles/-/22416
Dr. Kiss Mónika, Õtsu-e, toba-e és társaik – a karikatúra sokfélesége Japánban (előadás), in: Kutatók Éjszakája, szervező: ELTE, 2020. 11. 27.

Gion macuri

祇園祭 [gion matsuri] Gion Fesztivál

A kiotói Jaszaka templom legnagyobb ünnepe. Egész júliusban tart a fesztivál, mely során egy hónapon keresztül számos rendezvényt tartanak. Az első fesztivált 869-ben tartották, majd 970-től évente megrendezték és csak az Ónin háborúval (1467-77) szakadt meg ez a hagyomány 33 évre, azóta viszont megint csak évről évre ünneplik.

Az egyik leghíresebb a július 17-i Jamaboko Dzsunko 山鉾巡行 [yamaboko junkō] felvonulás, ahol 32 hatalmas szentélyt húznak végig Kiotó utcáin. Egy ilyen óriási, díszes szentély súlya 9-12 tonna közt van, 25 méter magas, és ember nagyságú kerekeken gurul. A hagyomány még 869-ből származik – vallási ceremónia volt járványok idején, az istenek kiengesztelésére. A mai napig tartják azt a szokást is, hogy kiválasztanak egy fiút (csigo 稚児 [chigo]), aki az istenek hírvivőjét szimbolizálja – a kiválasztott gyermek júl. 13-tól nem teheti le a lábát a földre, egész addig, míg 17-én végig nem vitték a városon (azaz a felvonulás végéig).

Gion macuri, Jamaboko Dzsunko, forrás
Tokuriki Tomikicsiro, „Gion fesztivál”, 1950′ forrás

 

Forrás: https://www.discoverkyoto.com/event-calendar/july/gion-festival-yasaka-shrine-downtown/