1543-ban először vetődött portugál hajó Japánba. 1546-tól pedig megkezdődött a direkt kereskedelem először a nyugati (déli) országok – Portugália, Spanyolország – és Japán közt. A nanban kifejezést az európai hajósokra használták, majd minden idegen és idegen témájú tárgyat, festményt, szobrot ezzel a névvel illettek. Később a nyugatra gyártott export cikkeket ugyancsak nanban-nak hívták.
Nanban bóeki dzsidai南蛮貿易時代 [nanban bōeki jidai], azaz „déli barbárokkal való kereskedelem időszaka”, a nyugattal való kereskedelem korszaka, mely az első portugál felfedezők megjelenésétől 1543-tól, az ország „bezárásáig” 1614-ig tartott.
A 16. századtól (Momojama-korszak) azokat a panelképeket, melyeknek témája a nyugatiakkal volt kapcsolatos (hajóik, viseletük…), nanban bjóbu 南蛮屏風 [nanban byōbu]-nak nevezik.
A japán iparművészet egy fontos kisplasztikája a necuke, mely esztétikai és gyakorlati funkcióval is rendelkezett. A tradicionális japán öltözéken nincs zseb, így azokat a tárgyakat, melyeket a férfiak magukkal hordtak (gyógyszeres doboz (inró), pipa, dohánytartó, írókészlet) selyemzsinóron az obihoz rögzítették. A zsinór másik végére került a necuke, hogy rögzítse és ellensúlyozza a tárgyakat.
Fából, elefántcsontból, bambuszból, kőből, fémből vagy porcelánból készült. Rendkívül nagy népszerűségnek örvendett (különösen a dohányzás elterjedésével, 17. szd.), mivel a szamuráj rang alatt állók is viselhették – azért volt ez nagy szó, mivel a nem nemesi réteg nem hordhatott nemesfémet vagy ékszert. Formáját tekintve nagyon változatosak, de leginkább a realisztikus, groteszk és humoros ábrázolás a legjellemzőbb.
A forma alapján több féle necuke létezik:
– KATABORI necuke: A leggyakoribb típus. „Szobor necuke”, mely valamilyen figurát ábrázol körbefaragva, ca. 7 centisek.
– ANABORI necuke: „Üreges necuke”, hasonló a kataborihoz, viszont üregesre faragják, gyakori a kagylóábrázolás.
– MANDZSU necuke: Vastag, lapos, kerek formájú, dombormű faragással díszítve. Nevét a mandzsu süteményről kapta, kerek formája miatt.
– RJUSZA necuke: Hasnló a mandzsuhoz, viszont csipkeszerű faragása miatt könnyedebbnek tűnik.
– KAGAMIBUTA necuke: Ez is kerek formájú, általában elefántcsontból vagy fából készült, üreges, és egy kis, díszített fém korong szolgál tetőként.
– MEN netsuke: Azaz „maszk necuke”. A második leggyakoribb a katabori után; no, bugaku vagy kjogen maszkokról mintázták őket.
– KARAKURI necuke: Minden olyan necuke, amiben mozgó alkatrész, vagy rejtett meglepetés van.
Forrás:
Itó-Maeda-Miyagawa-Yoshizawa, Japán művészet, Corvina, 1980.
Ferenczy László, Japán iparművészet, Corvina, 1981.
Mikor a Meiji-korban az európai festészeti stílus teret nyert magának Japánban, eljött az idő, hogy megkülönböztessék a klasszikus japán festészeti technikákat alkalmazó, jellegzetesen japán motívumokat és témákat feldolgozó festészeti irányzatot attól, melyre az európai festészet nagyobb mértékben hatott. Így vált külön a nihonga, a klasszikus japán festészet és a jóga洋画家 [yōga], az európai jellegű festészet.
A nihonga-irányzat ragaszkodik tehát a régi anyagokhoz, technikákhoz – pl. a fekete vagy színes tushoz, a Muromachi-kor és korai Edo-kor motívumaihoz, témáihoz. Fára, selyemre vagy papírra festenek, és természetes matériákból (kagyló, ásványok, állati és növényi származékok) előállított festéket visznek fel, hal és állati csontból főzött ragasztóanyaggal (nikawa) a vászonra, valamint aranyat és más fémeket is beépítenek, jellemzően pl. levél formában a festménybe.
2000 áprilisában tartották az első Nippon Connection filmfesztivált. A Frankfurti Egyetem hallgatói kezdeményezték az ekkor még csak egy pár filmet bemutató, kisebb rendezvényt. Ez alkalomból az egyetemen számos Japánnal kapcsolatos előadást tartottak, valamint a japán művészetekkel és konyhával ismerkedhettek meg az érdeklődők. Végül 10.000 látogatót vonzott ez a „kicsinek” indult esemény.
Számos fiatal japán rendező pályáz, hogy szerepelhessen filmje a fesztiválon, és nevüket megismerjék az európai piacon. Emellett természetesen több visszatérő alkotó munkája is látható. A fesztiválon azonban nem csak a filmeknek jut szerep, számos, a japán kultúrával kapcsolatos programlehetőség is kínálja magát.
Modern művész, aki a klasszikus szamuráj figurát modern kori helyzetekben ábrázolja. Hősies pózok nélkül, a hétköznapi mozdulatokba merevedő szobrokban a múlt és a jelen ambivalens módon keveredik – ezáltal lebontja a klasszikus történelmi romantikát a szamuráj alakjáról, és közel hozza azt a jelenkor emberéhez.
„Azt hiszem, nincs határa annak, mit tehetsz meg akár egymagadban. A legfontosabb, hogy hű maradj magadhoz, a szenvedélyeidhez.”
/Nogucsi Tecuja/
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
