A B C D E F G H I J K M N O R S T U V Z

Hone onna

骨女 [hone onna]

Nem minden tragikusan elhunyt asszonyból lesz bosszúálló szellem – vannak, akik a síron túl is ragaszkodnak szerelmükhöz, és azért maradnak a földi síkon, hogy örökre kedvesükkel lehessenek. A hone onna ilyen nő. Halhatatlan szereleme megőrzi a lelkét, hiába, hogy már a teste elrohad. Fiatal, gyönyörű nő képében jelenik meg, és csak azok láthatják igazi alakját, a sírból visszatért, rothadt csontvázat, akik szemét nem homályosítja el szerelem, vagy akik erősen vallásosak.

A szerelmes, halott asszony visszatér tehát házába, ahol az első meglepetés után azonban örömmel fogadja a férfi – mivel teste élőnek tűnik a szemében. Előfordul, hogy maga a hone onna sem tud saját állapotáról, azt hiszi magáról, hogy élő. Kapcsolatuk akár napokig, hetekig is eltarthat, azonban súlyos árat kell érte fizetni. A hone onna, hiába, hogy csak a vágy vezérli, hogy halála után is kedvesével legyen, minden együttlét alkalmával ellop egy keveset a férfi életerejéből. Ha kapcsolatuk nem szakad meg, a férfi elsorvad és meghal.

A legtöbb esetben egy barát, hozzátartozó, vagy régi időkben szolga meglátta a hone onna igazi alakját, és figyelmeztette az áldozatot. Ebben az esetben imádságokkal és varázsigével tudták távol tartani a háztól a szerelmes szellemet – de csak akkor működött a mágia, ha a ház ura maga is arra vágyott, hogy az asszony kint maradjon. Azonban ez nem volt olyan egyszerű, mert a hone onna teste minél rothadtabb állapotba kerül, úgy válik mind vonzóbbá szerelmese szemében. Ezért a legtöbb férfi végül behódolt halott kedvesének, és beengedve otthonába, életét adta egy újabb ölelésért.

Szeiken Torijama, „Hona onna” Kondzsaku Gazu Zoku Hjakki, 18. szd.

 

Forrás: http://yokai.com/honeonna/

További információk a japán hiedelemvilágról és teremtményeiről az alábbi művekben:

Matthew Meyer: The Night Parade of One Hundred Demons
                                      The Hour of Meeting Evil Spirits
                                      The Book of Hakutaku

HóRenSzó

Jelentése; spenót (ほうれん草 [hōrensō])
Japán üzleti területen használt kifejezés, a „koku”, „renraku” és „szódan” szavakból összetevődő betűszó, mely röviden:
jelentés – kommunikáció – tanácsadás.

koku 報告 [hōkoku]

Amikor a munkavállalót adott feladattal bízzák meg, kötelessége a munka előrehaladtáról folyamatában tájékoztatni a felettesét, erre a jelentés-kötelezettségre utal a hókoku kifejezés. Ez megkönnyíti a közös munkát és segít az esetlegesen felmerülő problémák dinamikus kezelésében.

Renraku 連絡 [renraku]

A kommunikáció fontosságát jelenti, különös tekintettel az esetleges problémák kollektív megoldására hívja fel a figyelmet. Ahelyett tehát, hogy a munkavállaló egy akár aprónak tűnő problémát egyedül akarna kezelni, előnyben részesítik azt a mentalitást, ha az esetleges változtatásokat megbeszélik a kollégákkal és a felettessel.

Szódan 相談 [sōdan]

A kölcsönös kommunikáció és a problémamegoldás harmadik fontos lépése, a tanácskérés egy tapasztaltabb féltől, ezt hivatott jelenti a szódan kifejezés.

A HóRenSzó tehát alapvetően a munkahelyi kommunikáció, a folyamatos konzultáció fontosságán alapul, az egyéni döntések és a „magányos farkas” mentalitással szemben a kollektív csapatmunkát, a közös problémamegoldást részesíti előnyben.

 

Forrás:
https://jobsinjapan.com/working-in-japan/what-is-horenso/

Hotei

布袋 [hotei]

A Hét Szerencseisten (七福神 Sicsi-fukudzsin) egyike, a boldogság és nevetés istene, a gyermekek védelmezője. Széles mosolyú, nagy hasú figuraként ábrázolják, hasonlít a nevető Buddhára. Egy nagy vászonzsákot cipel, ami soha nem ürül ki, és amely ajándékot, kincseket tartalmaz azoknak, akik hisznek benne. Neve írásjegyeinek 布袋 jelentése: „szövetzsák” [nunobukuro].
Hotei a szerencseistenek közül az egyetlen, akit nem mitikus lényhez, hanem valós személyhez társítanak – egy 916-ban elhunyt, zen buddhista szerzetes, aki a hiedelem szerint Miroku Bodhiszattva megtestesülése volt, köthető Hotei eredetéhez.

Különböző szokások alakultak ki a vidám istenség bőkezűségéből kiindulva. Ha például az emberek, akik Új Évkor összegyűlnek, ugyanazt a dolgot kívánják erősen, a hiedelem úgy tartja, hogy Hotei teljesíti a kívánságukat. Vagy ha például valaki kicsit túl eszi vagy issza magát, tréfás azt mondják, Hotei befolyásolta.

Mijamoto Muszasi, „Hotei nézi a kakasviadalt”, (szumi-e) 1640, (ukijo-e) 1970, forrás

 

Forrás:
Jennifer Polden – Hotei, (Univ. of Wisconsin-Eau Claire) URL: https://www.onmarkproductions.com/html/hotei_by_jennifer_polden.htm