1581-ben, Tojotomi Hidejosi kezdte el építtetni, majd a szekigaharai ütközet (1600.) után Tokugava Iejaszu veje, Ikeda Terumasza kapta meg és fejezte is be, megadva a ma ismert végleges formáját, 1601-1609-ben.
A fehér vakolatnak köszönhetően könnyednek tetsző építményt Siragaszi-dzsó-nak, azaz Fehér Kócsag-várnak is hívják.
Az impozáns, fehér épület valójában egy főtorony. (Az 1596-1616-ig tartó várépítési láz alatt lett jellemző, hogy az egyik őrtorony főtoronnyá vált, és ez a terület urának hatalmi jelképe lett.) A főtorony az épületkomplexum magja, körülötte három további terület található, melyek labirintus-szerű falakkal alkotnak védelmi rendszert.
Kondo mester volt az Audio Note Ongaku erősítő atyja. Ő volt az első, aki a hangminőség tökéletesítése érdekében, teljesen ezüstből készült kábeleket használt. Innen is a Silversmith elnevezés. A mester halála után a céget tanítványa, Maszaki Asizava vette át, és a fejlesztések az ezüstfelhasználás irányába mozdultak tovább. Ahogy a kezdetekben, úgy napjainkban is csupán 6-8 főt alkalmaz a cég, a darabokat teljes mértékben kézzel készítik. Valóságos luxuscikk, a 2013-ban piacra dobott Overture el34-es modell 25.000 euróért, akkori árfolyam szerint 7,5 millió forintért volt elérhető. Maszaki szerint, Kondo 20-30 évig tartó kísérletezésének célja az volt, hogy az audioszerkezet hangszerré váljon.
Hiroko Otake (1980-), kortárs nihonga festő. Festészetét figuratív és nonfiguratív ábrázolás egyaránt jellemzi, ennek köszönhetően pedig, habár képei leginkább pillangó és virág motívumokkal dolgoznak, rendkívül sokszínűek maradnak. A Psziché szimbólumként működő pillangó tematikájú képeken figyelhető meg a metamorfózisábrázolás különböző aspektusokból, mely a színek és formák szintjén is tetten érhető.
Hiruko Izanami és Izanagi, a japán mitológia két teremtő istenének első gyermeke, aki csontok (vagy karok és lábak) nélkül született. A Kodzsiki leírása szerint a gyermek nevének eredete ehhez köthető; Hiru-ko 蛭子 – „pióca-gyermek” jelentésében. Hiruko születése házasságuk elhálásának kudarca volt, mely állítólag azért történt, mert Izanami kezdeményezve az együttlétet, előbb szólította meg Izanagit, mint a férfi őt. A két isten a gyermeket egy csónakban a tengerre tette, amit a hullámok tovasodortak. Egy mítosz szerint a csónak a tengerben élő Sárkánykirály palotájánál kötött ki, ahonnan Hiruko felnőve halász képében tért vissza, és azóta Ebiszu néven ismerik.
Nevének másik értelmezéséből fakad egy másik mítosz is. Ez esetben a Hiru-ko, „nap-gyermeket” jelent. E történet szerint a végtagok nélkül született gyermek, mint rendszeres időközönként visszatérő jelenség a napból a földre lép, vándor-szellem, marebito képében, és áldást hoz az embereknek.
Forrás:
Yoshiko Okuyama, Semiotics of Otherness in Japanese Mythology, University of Hawaii at Hilo, 2017. URL: https://dsq-sds.org/article/view/5380/4544
Michael Ashkenazi, Handbook of Japanese Mythology, Oxford University Press Inc, New York, United States, 2008.
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
