Nihonga

日本画 [nihonga]

Mikor a Meiji-korban az európai festészeti stílus teret nyert magának Japánban, eljött az idő, hogy megkülönböztessék a klasszikus japán festészeti technikákat alkalmazó, jellegzetesen japán motívumokat és témákat feldolgozó festészeti irányzatot attól, melyre az európai festészet nagyobb mértékben hatott. Így vált külön a nihonga, a klasszikus japán festészet és a jóga洋画家 [yōga], az európai jellegű festészet.

A nihonga-irányzat ragaszkodik tehát a régi anyagokhoz, technikákhoz – pl. a fekete vagy színes tushoz, a Muromachi-kor és korai Edo-kor motívumaihoz, témáihoz. Fára, selyemre vagy papírra festenek, és természetes matériákból (kagyló, ásványok, állati és növényi származékok) előállított festéket visznek fel, hal és állati csontból főzött ragasztóanyaggal (nikawa) a vászonra, valamint aranyat és más fémeket is beépítenek, jellemzően pl. levél formában a festménybe.

Hiroko Otake, “Metamorphosis”

 

A kortárs nihonga-irányzat egyik ismert képviselőjéről, Hiroko Otake-ról, olvass tovább ITT:
https://www.hibiki.hu/2020/11/04/a-szepseg-ragyogas-es-szellemi-reneszansz-kepviseloje-hiroko-otake/

 

Forrás:
Itó-Maeda-Mijagava-Josizava, Japán művészet, Corvina, 1980.
“What is nihonga?” – Yamatane Museum of Art

fb-share-icon