紅葉狩り [momijigari], „Gyönyörködni az őszi levelekben.”

A tavaszi cseresznyevirág-nézés (hanami) őszi párja. Hasonlóan tehát a hanamihoz, a momidzsigari is a múlandó szépség ünnepe, az ősz szimbolizálta változás és elmúlás melankóliájával körítve. A mono no avare 物の哀れ, „a dolgokban rejlő múlandóság”, a múlandó szépség esztétikája gyakran kerül kapcsolatba például a költészetben az őszi lombhullás, a színpompás levelekben rejlő változás szimbolikus képével.

ゆくあきのあわれを誰にかたらまし

„Foszlik már az ősz –
együtt kéne szomorkodni
valakivel.”
(Rjókan, 44 Haiku, ford. Terebess Gábor, forrás)

A momidzsigari a 紅葉 [kōyō /momiji] és a 狩り[kari] kandzsikból tevődik össze.
A 紅葉 kandzsi egyik jelentése alatt – mely esetben hangalakja; kójó [kōyō] – az ősz színeit, a levelek őszi színváltozásának természetes folyamatát értjük. A Japán (Ujjas) Juhart ugyancsak ezzel a kandzsival írjuk, ebben az esetben viszont az írásjegy olvasata; momidzsi.

A vörösben pompázó juhar a képzőművészetek és az irodalom kedvelt őszi szimbóluma, számtalan metszeten és költeményben találkozhatunk a piros leveleit hullató juharfa képével, mely a cseresznyevirághoz hasonlóan közkedvelt megtestesítője a múlandóság szépségének.

A 狩り [kari] az állatok befogására, vadászatára, a növények betakarítására használt kifejezés. Az őszi vadász-szezonra, illetve az ősszel esedékes aratásra ha gondolunk, nem nehéz elképzelni miként ragadta meg a hulló levelek színpompás látványa az őszi színekben pompázó természetben tevékenykedőket, legyen szó nemesekről vagy földművesekről.

A momidzsigari tehát a „vörös levelek vadászata” – a hanamihoz hasonlóan számtalan tevékenységet lehet folytatni a momidzsigari alkalmával, pl. piknikezni a juharfák alatt, sétálni, túrázni a vörös, réz és aranysárga színekben pompázó parkokban, erdőkben. Természetesen a momidzsigari szezonjához kötődő ételek is megjelennek ekkor, például a momidzsi mandzsú.

Miként a cseresznyevirág-nézésre, a momidzsigarira is vannak „kiemelt” turistahelyek, melyeket szívesen látogatnak meg, hogy az őszi levélhullásban gyönyörködjenek. Ilyen például az Ueno Park, Rikugien Kert vagy a Sindzsuku Gjoen Tokióban, a Daigo-Dzsi kertek, Kinkaku-Dzsi, Tenrju-Dzsi Kiotóban, Minoo Park Oszakában, Muro-Dzsi Narában, vagy a Nikko Nemzeti Park – csak, hogy párat említsünk.
(További helyszínekről infó ITT)

Forrás:
Fall in Japan: the celebration of Koyo and Momiji, https://www.sng.ac.jp/en/sng-news/fall-japan/
Rjókan 44 Haiku, https://terebess.hu/konyvkiadas/pdf/44haiku.pdf
https://www.jrailpass.com/blog/japan-autumn-leaves-forecast#Best_places_in_Kyoto
https://matcha-jp.com/en/2518

盛田 昭夫 [Morita Akio] (1921-1999)

„… ahelyett, hogy piackutatást végeznénk, egy-egy termék és használata köré összpontosítjuk a gondolkodásunkat, és megpróbálunk piacot teremteni a közönséggel való kommunikáció és a közönség nevelése révén.”
/Morita Akio/

1945-ben Morita Akio és Ibuka Maszaru megalapították a Tokyo Tsushin Kogyo K.K.-t más néven a Tokyo Telecommunication Engineering Corporation-t. A cég 1957-ben piacra dobta a világ első hordozható tranzisztor rádióját, a TR-63-ast. 1958-ban a vállalat új nevet kapott, így lett SONY.

Morita Akio „Made in Japan” c. könyvében számol be a vállalat felemelkedéséről, cégvezetői stratégiájáról, mellyel irányadóvá vált a telekommunikációs piacon a ’60-70es években. Egyik legismertebb példa innovatív és merész cégpolitikájára, talán a Walkman története. Mikor felmerült Ibukában, hogy utazás közben is jó lenne zenét hallgatni, Morita rögtön az ötlet alá nyúlt, és kifejlesztették az első „sétáló magnót”. Morita függetlenül attól, hogy egy teljesen új, a közönség számra ismeretlen termékről volt szó, illetve annak ellenére, hogy a körülötte lévők alapvetően bukásra számítottak, nem sajnálta a fejlesztési és bekerülési költséget, sőt, az eladási árat a fiatalok fizetőképességéhez is igazította, mert bízott a leendő eladási számokban, a még nem létező, de majd kialakuló keresletben. Igaza lett. A Walkman kezdettől fogva sikert aratott.

Forrás:
Morita Akio, Made in Japan, Árkádia, Bp., 1989. (idézet innen)
Akio Morita Library

Ajánló, ha tovább kutakodnál a témában:
Morita Akio, Made in Japan, Árkádia, Bp., 1989.
https://presscentre.sony.eu/news/company-history-85946