A Heian kor (794-1192) meghatározó irányítója a Fudzsivara család (藤原) volt, annak köszönhetően, hogy a 9. század közepétől kezdve, a Fudzsivara lányokat a császári családba házasították. Végül 858-ban, a gyermek Szeiva császár mellé nem a tennó-család valamelyik férfi tagját, hanem a gyermek anyai nagyapját, Fudzsivara no Josifusza-t nevezték ki régensnek, azaz SZESSÓnak.

Mikor Josifusza meghalt 872-ben, unokaöccse, Fudzsivara no Motocune örökölte meg a régensi címet, mivel azonban szessót csak gyermek-császár mellé nevezhettek ki, új címet hoztak létre; a KANPAKUt, azaz a felnőtt császár melletti tanácsadó-régensi címet. A Fudzsivara család, a „beházasító stratégiából” eredő befolyásának köszönhetően kisajátította magának ezt a régensi/főtanácsadói posztot, mellyel ők irányították az állami politikát – pl. ők nevezték ki vagy épp cserélték le a tartományfőnököket.

Daigo tennó (897-930) próbálta megtörni a Fudzsivarák irányító szerepét. A kanpaku címet újra leválasztotta, és Szugavara no Micsizane-nak adta. Azonban 901-ben Fudzsivara intrikáknak köszönhetően végül Micsizane-t Kjúsúra száműzték, ahol 903-ban meghalt. (Ezután nagy vihar pusztított Kiotóban, amiben többen is meghaltak – Micsizane haragvó, bosszúszomjas szellemének (onrjó) tudták be a dolgot, így posztumusz visszakapta tisztségeit, és később a tudósok és tanítók kamija lett, Tendzsin néven.)

A Fudzsivara család földbirtokokat (sóeneket) kezdett felhalmozni (ez a folyamat a szekkan-ke), megváltoztatva ezzel a teljes gazdasági rendszert.

A szekkan politika Fudzsivara no Micsinaga (966-1028) alatt élte fénykorát, aki mintegy 30 évig irányította az országot és akinek 4 lányából lett császárné. Micsinaga uralmát tartják a Heian kultúra és udvari élet tetőpontjának. (Szerepel pl. a Gendzsi Monogatariban is, és fontos szereplője az Eiga Monogatarinak.)