根付 [netsuke]

A japán iparművészet egy fontos kisplasztikája a necuke, mely esztétikai és gyakorlati funkcióval is rendelkezett. A tradicionális japán öltözéken nincs zseb, így azokat a tárgyakat, melyeket a férfiak magukkal hordtak (gyógyszeres doboz (inró), pipa, dohánytartó, írókészlet) selyemzsinóron az obihoz rögzítették. A zsinór másik végére került a necuke, hogy rögzítse és ellensúlyozza a tárgyakat.

Fából, elefántcsontból, bambuszból, kőből, fémből vagy porcelánból készült. Rendkívül nagy népszerűségnek örvendett (különösen a dohányzás elterjedésével, 17. szd.), mivel a szamuráj rang alatt állók is viselhették – azért volt ez nagy szó, mivel a nem nemesi réteg nem hordhatott nemesfémet vagy ékszert. Formáját tekintve nagyon változatosak, de leginkább a realisztikus, groteszk és humoros ábrázolás a legjellemzőbb.

A forma alapján több féle necuke létezik:
– KATABORI necuke: A leggyakoribb típus. „Szobor necuke”, mely valamilyen figurát ábrázol körbefaragva, ca. 7 centisek.
– ANABORI necuke: „Üreges necuke”, hasonló a kataborihoz, viszont üregesre faragják, gyakori a kagylóábrázolás.
– MANDZSU necuke: Vastag, lapos, kerek formájú, dombormű faragással díszítve. Nevét a mandzsu süteményről kapta, kerek formája miatt.
– RJUSZA necuke: Hasnló a mandzsuhoz, viszont csipkeszerű faragása miatt könnyedebbnek tűnik.
– KAGAMIBUTA necuke: Ez is kerek formájú, általában elefántcsontból vagy fából készült, üreges, és egy kis, díszített fém korong szolgál tetőként.
– MEN netsuke: Azaz „maszk necuke”. A második leggyakoribb a katabori után; no, bugaku vagy kjogen maszkokról mintázták őket.
– KARAKURI necuke: Minden olyan necuke, amiben mozgó alkatrész, vagy rejtett meglepetés van.

Forrás:
Itó-Maeda-Miyagawa-Yoshizawa, Japán művészet, Corvina, 1980.
Ferenczy László, Japán iparművészet, Corvina, 1981.

Ajánló, ha tovább kutakodnál a témában:
https://terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/netsuke.html
https://traditionalkyoto.com/culture/netsuke/