A B C D E F G H I J K M N O R S T U V Z

Kibjósi

黄表紙 [kibyōshi]

A kuszazósi csoportjába tartozó illusztrált, szórakoztató műfajú irodalmi mű. Edóban adták ki és célközönsége elsősorban az edoi férfiak voltak. Három füzetből állt egy sorozat, mindegyik füzet 10-15 lapot tartalmazott, melyeken a képek domináltak, a szöveg inkább kiegészítés gyanánt szolgált.

1775-1803 között élte fénykorát, és az edoi városi kultúra szolgáltatta a központi témáit – elsősorban a legkedveltebb edoi szórakozások; a kabuki, a szumó és az örömnegyed lányai. Humora az edoi lakosoknak szólt elsősorban, előszeretettel gúnyolta ki például a vidéki, nagyvárosba tért embert, aki nem volt tisztában az edoi szokásokkal.
Tartalmi lényege az emberi és társadalmi hiányosságok kinevettetése könnyű, csipkelődő gúnnyal.

Csendom Andrea japán gondolkodás-kutató jóvoltából már magyarul is olvashatunk kibjósit, mely a Kinkin szenszei álmától a jó és rossz lelkek küzdelméig – Három edói kibjósi a XVIII. század végi Japánból címmel jelent meg a Ráció kiadó gondozásában. (Kapcsolódó cikkünkért KATT: Japán szerzők tollából… – 7 könyv, amit az idei év hozott el)

Fülszöveg:
„A kora újkori Japán (1603-1868) fővárosának, Edónak (a mai Tokiónak) egy különleges, képregény stílusú, ám felnőttek szórakoztatására kialakult élcelődő irodalmi műfaja a kibjósi. Bár eredetileg egy más kor, más népe szórakoztatására készült humoros könyvecske, a fordításokon keresztül a magyar olvasót is megnevettetik azok az alapvető emberi tulajdonságok és személyiségjegyek, amelyek a művek gúnyának céltábláit adták. Mi történik, ha túl mohóvá válunk? Vagy félreértve a politikai szándékot a nevetés központjába kerülünk? Esetleg, ha a rosszabb énünk kerekedik felül rajtunk!? A kibjósi európai nyelvű fordításai mindössze angol és német nyelvterületen ismertek, ezért ez a magyar fordításkötet nemcsak ritka, de úttörő is ezen a téren. A fordításokat kiegészítő tanulmány és bőséges jegyzetanyag betekintést enged a műfaj sajátosságaiba és az edóiak gondolkodásmódjába is.”

A fordító az alábbi videóban maga mesél a megjelent könyvről:

 

Forrás:
Csendom Andrea, Politikai élcelődés, vagy propaganda? A reformkori kibyóshi ábrázolásmódjáról, Közel, s Távol VI., 2016. URL: https://edit.elte.hu/xmlui/handle/10831/39169

Kidzsó

鬼女 [kijō]

A kidzsó egy női démon, mely emberből változott át, szörnyű dühének, féltékenységének vagy haragjának köszönhetően. Erősebbek, mint az ember, de gyengébbek, mint az oni. A kidzsó átkokat, varázslatokat szór, és bájitalokat tud készíteni. Elvonultan él, azonban a legtöbb esetben valamilyen célnak, általában személyes bosszújának szenteli magát.

Az alábbi festmény a Kanava c. nó darab főszereplőjét ábrázolja, egy kidzsót, az Udzsi folyó hasihime-jét.

Cukioka Kogjo, Kanava (1897-1927)

 

Forrás: http://yokai.com/kijo/

További információk a japán hiedelemvilágról és teremtményeiről az alábbi művekben:

Matthew Meyer: The Night Parade of One Hundred Demons
The Hour of Meeting Evil Spirits
The Book of Hakutaku

Kijo hime

清姫 [kiyo-hime]

Kijo-hime az egyik leghíresebb negatív figura a japán irodalomban. Kijo hime egy hannja, azaz olyan démonnő, akit emberi életében őrült féltékenység és düh gyötört. Több típusú hannja is létezik, beszédünk tárgya azonban egy honnari, aki a legfélelmetesebb és legerősebb démonnő a hannják közül, akinek kígyó teste van, és tüzet okád.
Figurája megjelenik több helyen, mint például a Vakajama prefektúra ősi legendájában, Kijo hercegnő tragédiáját elmesélő történetben is, mely ITT olvasható.

Vakan Hjaku Monogatari, Kijo-hime, Cukioka Jositosi munkája, 1865.

Forrás:
http://yokai.com/kiyohime/

További információk a japán hiedelemvilágról és teremtményeiről az alábbi művekben:

Matthew Meyer: The Night Parade of One Hundred Demons
                                      The Hour of Meeting Evil Spirits
                                      The Book of Hakutaku