Hasihime

橋姫 [hashihime], “a híd hölgye”

Gyönyörű nő alakjában, hófehér “átok-szertartási” ruhában, fehérre festett arccal őrzi a nagyon régi, és nagyon hosszú hidakat. Ha a Hasihime hídján valaki egy másik hidat dícsér, vagy ha olyan nó-darabból idéz, melynek fő témája a nők haragja, akkor valószínűleg valami szörnyűség fog történni az illetővel.
Hasihime az elválás és megszakítás istennője emellett. Arra szokták őt kérni a hozzá imádkozók, hogy segítsen nekik az elválás során, vagy hogy szakítsa meg balszerencséjüket. Olyan erős a hölgy “szakítókészsége”, hogy szerelmeseknek tilos is átmenni a Hasihime által őrzött hídon, már amennyiben azt szeretnék, hogy a románc hosszan tartó legyen. Így inkább a szerelmesek, házasok egy csónakba ülnek, és úgy haladnak el a Hasihime által őrzött híd alatt.
Kyōka Hyaku-Monogatari, 1853.

A leghíresebb Hasihime-történet a Heike monogatariból származik (14. szd.), a Curugi no Maki, melyet Kanava (Vaskorona) címmel vittek nó színpadra.
A történet szerint élt egyszer egy asszony, akit mérhetetlen düh, harag és féltékenyég gyötört, amiért férje elhagyta őt egy másik nőért. Az elhagyott asszony minden éjjel, hajnali kettőkor meglátogatta a Kifune-szentélyt Kiotóban, és hevesen imádkozott az istenekhez, változtassák őt erős démonná, hogy elpusztíthassa volt férjét, és mindent, ami kedves a férfi számára. Hét éjszakán keresztül zarándokolt el a szentélybe, és könyörgött minden éjjel – végül a hetedik éj után az istenek válaszoltak imáira; azt mondták az asszonynak, hogyha 21 napon át minden éjszaka lemerül az Udzsi folyóba, akkor élő démonná fog változni.

Az asszony úgy is tett, ahogy az istenek mondták neki – 21 éjjelen merült le az Udzsi folyó mélyére, és szította gyűlöletét a férfi ellen. Arcát fehér, a testét vörös festékkel vonta be, hófehér ruhát öltött magára és egy háromágú, gyertyákkal díszített vaskoronát viselt. A 21. nap leteltével pedig rettenetes démonná, kidzsó-vá változott, és az Udzsi folyó Hasihiméje lett.

A nő átváltozásakor a volt férj rettenetes álomból ébredt. Még azon az éjjelen felkereste a híres onmjódzsit (a mágia, jóslás szakemberét) Abe no Szeimei-t, és a segítségét kérte. Szeimei megértette az álomból, hogy a kidzsóvá változott asszony eljön megbosszulni a férfi árulását. Megígérte hát, hogy segít a bajba jutott férjnek és az újdonsült feleségnek. A házukban Szeimei védő imákat mondott, és a házaspár mintájára katasiro-t készített, tisztítási rítusokon használatos mágikus papírbabát, mely most a démon megtévesztésére szolgált, hogy a férj helyett, a bábut átkozza majd el a kidzsóvá változott asszony.
Ahogy Szeimei megjósolta, még aznap éjjel eljött a kidzsó, hogy bosszút álljon. Azonban az onmjódzsi varázslata működött; az igazi pár helyett a démon a katasirót támadta meg, és végül a saját átka lett a veszte. A kidzsó felismerve, hogy nem tudja legyőzni Szeimeit, eltűnt, azonban megígérte, hogy vissza fog térni, beteljesíteni a bosszúját.

Paul Binnie, “Kanava”, 1998.
Cukioka Kogjo, Kanava (1897-1927)

 

Forrás:
http://yokai.com/hashihime/
https://www.the-noh.com/en/plays/data/program_026.html

További információk a japán hiedelemvilágról és teremtményeiről az alábbi művekben:

Matthew Meyer: The Night Parade of One Hundred Demons
The Hour of Meeting Evil Spirits
The Book of Hakutaku

fb-share-icon