ウチ – ソト [uchi – soto] – „belső-külső” társadalomtér-felfogás
Az úgynevezett ucsi-szoto, vagyis a „belső és a külső tér” társadalom-felfogás egy, a Dzsōmon-kortól, az egész japán társadalmat meghatározó kommunikációs és identitás-képző, a társadalmi kapcsolatokat is meghatározó felfogás. A felfogás által magával hozott különleges kommunikációs rendszer szerint elkülönülnek a különböző tiszteleti nyelvek a köznyelvtől, ami a honne – tatemae 本音 [honne] – 建前 [tatamae] viselkedésben, tehát a „valódi vélemény – kifelé kommunikált vélemény”-ben is megnyilvánul.
Eszerint a kommunikációs metódus szerint a világ egy belső és egy külső részre bomlik, amelyben a belső, vagyis az ucsi körben helyezkedek el én, és a hozzám közelebb álló családi és baráti kör, amelyen kívül helyezkedik el a szoto, vagyis a külső kör, akikkel én alkalmi, vagy folyamatos nem-személyes kommunikációt folytatok.
Az ucsi körön belül az „én” világa nem képez zárt egységet, hanem kiegészül a közeli családtagokkal, a közeli és bizalmas barátokkal, a legbizalmasabb kollégákkal. A kettő közötti határvonal egy erősen zárt vonalat alkot, nagyon nehéz a szoto körből bekerülni az ucsi körbe. Az ucsi és a szoto körökön kívül helyezkedik el az „ismeretlenek” köre, akikkel egy japán abszolút nem kommunikál, emiatt, ha egy japán véletlenül meglök egy ismeretlen embert az utcán, nem kér tőle elnézést.
Mindez, vagyis az ucsi-szoto társadalomfelfogás megnyilvánul nemcsak a kommunikációban, hanem abban is, ahogy a személy a társadalmi helyzetét közvetíti, amilyen megjelenéssel és öltözékkel bír az illető. A szoto kommunikáció emellett még megjelenik abban is, ahogy egy vevő és egy eladó a boltban egymással kommunikál, amikor is az eladótól a maximális figyelem és udvariasság az elvárt a vevővel szemben – Japánban az eladó köszönti a vevőt, és nem fordítva. Ugyanez a viszony az, ami meghatározza egy munkavállaló lojalitását a munkaadójával szemben, mert a munkaadó is valamilyen mértékben az ucsi része.
Forrás:
Mohr Richárd – Osváth Gábor – Sato Noriko – Székács Anna: Japán, kínai és koreai üzleti kultúra. Távol-keleti menedzsment interkulturális és gyakorlati szempontból. Budapesti Gazdasági Egyetem, Keleti Üzleti Akadémiai Központ, Budapest, 2019.
A grafikát Csoma Orsolya és Hernádi-Székács (2003) nyomán a jelen szócikk szerzője, Vadász Fruzsina készítette.
