平敦盛 [Taira no Atsumori]

Nó és kabuki darab is megörökítette Taira no Acumori tragikus sorsát. A 16 éves ifjú híres szépségét a Heike Monogatari is elbeszéli.

A Tairák és Minamotók harcában (1180-1185) végül az utóbbiak győzedelmeskedtek. Taira no Acumori inkább volt nemes, művész (mesterien értett állítólag a japán furulyához, birtokában volt az a hangszer, melyet még nagyapja, Taira no Tadamori kapott Toba tennótól), mint harcos, mégis részt vett az Icsi-no-tani csatában (1184.). Kumagai no Dzsiro Naozane, aki a Minamotók oldalán tört lándzsát, ezen a csatatéren találkozott az ifjúval. Egy elbeszélés szerint Acumori nagyon hasonlított a harcos fiára, aki ezért meg akarta kímélni az életét, azonban Kumagai bajtársai meg akarták ölni a Taira nemest. Kumagai ezért úgy döntött, inkább ő legyen az, aki megöli az ifjút. A Heike Monogatari harcukat úgy írja le, hogy az utolsó csapás előtt, mielőtt elvágta volna Acumori torkát, Kumagai egy pillanatra megtorpant; elbizonytalanodott, azt gondolván, egy ilyen szép testet, hogy is pusztíthatna el…

A nó darabban Kumagai, Acumori halála után elfordult a világi élettől, szerzetesnek állt, és felvette a Rensó nevet. Egy éjszaka, Acumori lelke meglátogatta a már szerzetes Kumagait – Rensót. Acumarit mély öröm töltötte el, mert látta, hogy Rensó az ő lelkéért imádkozik. Így aztán Acumori megvallja Rensónak élettörténetét.
A darabban itt először kuszemai-ban előadja, miként menekült el a Heike (Taira) klán Kiotóból 1183-ban, majd kétségbeesett sorsukról mesél a Szuma öbölben, a klán teljes pusztulásáról.
Ezután Acumori eltáncolta életének utolsó éjszakáját az Icsi-no-tani táborban. Eljátszotta, miként szálltak partra, és minként hívta ki egy-egy elleni küzdelemre őt Kumagai (Rensó).
Végül aztán, mikor szomorú történetének végére ér, megkéri Rensót, hogy továbbra is imádkozzon lelkéért, mert ő nem ellenségként, hanem barátként gondol a férfira.

Forrás:
https://www.the-noh.com/en/plays/data/program_008.html
https://www.britishmuseum.org/collection/object/A_1921-0614-0-10