黄金週間 [ōgon shūkan] vagy ógata renkjú, az „Arany Hét”
Április 29. és május 3-5.
Erre az időszakra, négy nemzeti ünnep, azaz kokumin no sukudzsicu 国民の祝日 [kokumin no shukujitsu] is esik, és a vállalatok egy hetes szabadságot adnak a dolgozóiknak.
Április 29. Sóva no hi 昭和の日 [shōwa no hi]
A Sóva ünnep, Hirohito császár születésének napja. A Sóva elnevezés a császár uralkodásának idejére utal, a Sóva korra (1926-1989). Hirohito tennó volt az a császár, aki a II. világháború végén megtagadta isteni származását. Érdekesség, hogy 1989 és 2007 közt az ünnepet „midori no hi” névre nevezték át, „Zöld” azaz a „Természet Napjára” (a császár tengerbiológiával foglalkozott), 2007-től viszont április 29-e újra Sóva ünnep lett, és a Természet Napja átkerült május 4-re – ugyancsak az Aranyhétre.
Május 3. KENPÓ KINENBI 憲法記念日 [kenpō kinenbi]
Az „Alkotmány ünnepe„. A kenpó jelentése; „alkotmány”. Az új alkotmány 1947-ben lépett érvénybe, a II. világháború után MacArthur és az amerikai vezérkar állította össze, és csak azután fordították le japán nyelvre. A japán nép és politika nagyjából egyöntetűen elfogadta és elfogadja. Egyik, talán leghíresebb paragrafusa kimondja, hogy „a császár az állam és a népegység jelképe, pozíciója a népakaratból ered, mert a felségjogokat a nép birtokolja” (előtte, az Itó Hirobumi irányításával kidolgozott alkotmány szerint, mely 1889-1947-ig volt érvényben, a birodalmat a császár irányította, a parlament és miniszteri tanács egyetértése mellett). Másik sokat emlegetett pontja a jelenkori alkotmánynak, hogy „a japán nép mindörökre lemond a hadviselés jogáról – semminő szárazföldi, tengeri és légi haderőt nem tarthat fenn” (ez nem zárja ki az önvédelmet, így a létező fegyveres testületet Véderőnek hívják – számos tiltó rendelkezés korlátozza a Véderő tevékenységét.)
Május 4. Midori no hi みどりの日 [midori no hi]
A „Természet Napja”. 1989 és 2007 közt Hirohito császár születése napján a természetről emlékeztek meg – a császár híresen szerette a növényeket és állatokat, valamint tengerbiológiával foglalkozott. 2007 óta, miután a Sóva ünnep visszakapta ápr. 29-ét, a midori no hi ünnepe nem tűnt el, hanem átkerült máj. 4-re, hogy ezen a napon ünnepeljék a természet ezerarcú szépségét. Az ünnep folyamán fákat ültetnek, közterületeket takarítanak, színes felvonulásokat rendeznek, lampionokkal díszítik az utcákat, és lehetőség szerint az egész napot a szabadban töltik – ezen a napon számos kertbe, parkba, nemzeti parkba és állatkertekbe is ingyenes a belépés.
Május 5. kodomo no hi こどもの日 [kodomo no hi]
Eredetei nevén tango no szekku 端午の節句 [tango no sekku], azaz „Fiúk napja”. A Nara korban (710–794) a hiedelem úgy tartotta, hogy a holdnaptár szerinti 5. hónap 5. napján a rosszindulatú szellemeknek lehetőségük van ártani az élőknek, ezért sóbu 菖蒲 (japán írisz) szárat és jomogi 蓬 (fekete üröm) gyökeret raktak az ajtó elé és tettek a fürdővízbe, védelem gyanánt. A Kamakura korban (1185–1333), a szamuráj-kultúra virágzásakor ez a nap, a fiú örökös ünnepévé alakult át, például azért, mert a sóbu (írisz) másik jelentése; „harci szellem”.
1948-ban lett nem csak a fiúk, hanem a „Gyermekek Napja”. A változás ellenére azok a hagyományok, melyeket ezen a napon megtartanak a fiúgyermekekhez köthetőek, és az erőt szimbolizálják;
Koi no bori 鯉のぼり – A koi pontyot ereje és energiája révén, az „édesvízi halak királyának” tartják. Épp ezért, koi alakú zászlókat akasztanak a ház elé, mely jókívánság gyanánt a nehézségeken való felülemelkedést, és kitartást hivatott szimbolizálni.
Gogogacu ningjó 五月人形 – A lakásokban páncélba öltöztetett babát (joroi 鎧), és szamuráj sisakot (kabuto 兜) állítanak ki, mely a bátorságot szimbolizálja.
Kasivamocsi 柏餅 – Tölgyfalevélbe csomagolt édes rizssüteményt fogyasztanak a fesztivál során az egészségért, a betegségek távoltartásáért.
Forrás: Gy. Horváth László, Japán kulturális szótár, Corvina, 2018.
https://jw-webmagazine.com/kodomo-no-hi-childrens-day-in-japan/
