Fukurokudzsu

福禄寿 [Fukurokuju] (v. Fukurokudzsin)

Neve a „fuku” – boldogság, „roku” – gazdagság és „ju” – hosszú élet szavakból tevődik össze. A Sicsifukudzsin azaz a Hét Szerencseisten egyike, a hosszú élet és a bölcsesség istene. Dzsuródzsinhez hasonlóan a taoizmushoz kötik eredetét. Öregemberként, nagyon magas homlokkal szokták ábrázolni, kínai tudós-viseletben, bottal a kezében. Kísérője gyakran valamely hosszú életet szimbolizáló állat, mint a daru vagy a teknős.

Szeret sakkozni és a mondás, miszerint „nagy ember az, aki megjegyzés nélkül tud végignézni egy sakkjátszmát” hozzá köthető. Ehhez kapcsolódó történet; egyszer egy földműves, hazafelé tartó útján két idős férfi mellett haladt el, akik sakkoztak. A gazda megállt, és csendben figyelni kezdte játszmájukat. Egyik lépés követte a másikat, mígnem a földműves azt vette észre, hogy az egyik játékos szakálla hosszabb lett. A hosszú mérkőzés alatt a szakállas játékos valami furcsa ízű ételt adott neki, hogy elűzze éhségét. Jóval később a gazda észrevette, hogy már jócskán eltelt a nap, így búcsút vett a sakkozóktól. Hazasietett, de az otthonát már hiába kereste. Miután körbeérdeklődött derült ki számára, hogy mialatt a sakkjátszmát nézte, 200 év telt el.

Cukioka Jositosi, „Írás a fejjel” 1882. forrás

 

Forrás:

Reiko Chiba, The Seven Lucky Gods of Japan, Charles E. Tuttle Company, 1987.
Fukurokuju 福禄寿 URL: https://www.onmarkproductions.com/html/fukurokuju.shtml
https://www.britannica.com/topic/Fukurokuju

fb-share-icon