Dzsiszei

辞世 [jisei] „halálvers”

辞世の句 [Jisei no ku] „vers a halál mezsgyéjéről”, „búcsúvers az élettől”

Szamurájok, költők, szerzetesek haláluk előtt írt búcsúverse, melyet az érzés és tudat ihletett, hogy nemsokára elhagyják e földi világot. Eredete a buddhizmus három alappilléréhez köthető; az anyagi világ múlandó, a ragaszkodás szenvedéshez vezet, az én nem létezik. A halálról való elmélkedés fontossága hozzátartozik a buddhizmushoz, és a dzsiszei gondolatiságának gyökere ebben keresendő. Az élet múlandósága, az élet és halál egysége fogalmazódik meg a költeményekben épp olyan sokszínűen, amilyen sokfélék mi, emberek vagyunk.

Matsuo Bashó (1644 -1694)

Úton, betegen:
álmom kóborolni kezd
tűnt mezők felett.
                                           (Somogyvári Zsolt ford.)

Versformát tekintve a dzsiszeire jellemző a haiku és a tanka – ez utóbbi a leggyakrabban előforduló, elnevezése: dzsiszei-ei 辞世詠. (A tanka 5 soros költemény, adott szótagszámmal, mely soronként 5-7-5-7-7.)

Mishima Yukio (1925-1970)

cseresznyevirág
egy viharos éjszakán
így száll el szirma
nem tétovázik ha kell
megelőz a hullásban
                                            (Terebess Gábor ford.)

Gofu (1734 -1771)

Még nem fáradtam
el a világban – hová
fúj az őszi szél?
                                     (Somogyvári Zsolt ford.)

Shumpan (1669-1703) (A 47 szamuráj egyike.)

Bevégzi útját
kitépett tollaival
a téli madár.
                        (Somogyvári Zsolt ford.)

 

Kapcsolódó fogalmak: dzsunsi, sindzsú

 

Forrás:

https://terebess.hu/haiku/japan/misima.html

Yoel Hoffmann, Japanese Death Poems: Written by Zen Monks and Haiku Poets ont he Verge of Death, Tuttle Publishing, 1985.
https://terebess.hu/zen/mesterek/Death.pdf

Somogyvári Zsolt japán haiku fordításai, Jisei, Zen-szerzetesek és haiku költők versei a halál mezsgyéjéről, Farkas Lőrinc Imre Kiadó, 1994, URL: https://terebess.hu/haiku/mufordito/somogyvari.html

https://www.tokyoweekender.com/2021/01/jisei-japanese-death-poems/

fb-share-icon