Tosigamit várva…

Osógacu és Kosógacu – A japán Újév és Kis-Újév

Írta: Varga Lilla, 2020. 12. 28.

Mondhatni, hogy ami nálunk a Karácsony, mely a családról, meghitt együttlétről szól, és mely időszakban kilépve a dolgos mindennapokból, hagyományosan időt szánunk a számvetésre és elmélyülésre, nos mindez a japánok számára az Újévet jelenti.
Az Újév Napját január 1-ként, a japánok 1873 óta (Meidzsi restaurációt követő ötödik év) ünneplik, mióta is bevezették a Gergely-naptárat.
A Gandzsicu元日, maga az Újév Napja nemzeti ünnep, de az újévet ünneplő időszak, a Macu-no-ucsi松の内 hagyományosan dec. 13-al kezdődik, és tartománytól függően január 7-ig (Kanto), ill. 15-ig (Kanszai) tart [1], évet záró és új évet köszöntő hagyományokat is magába foglalva.

Ez utóbbi dátum a „japán Kis-Újév”, Kosógacu小正月 napja, mely nem hivatalos ünnep, és régen az év első teliholdjakor ünnepelték (a holdnaptár első havának 15. napján), ami a Gergely-naptár szerint valamikor február közepére esik. Napjainkban azonban a Kosógacut január 15-én kezdték ünnepelni. Ekkor veszik le, és égetik el az újévi dekorációkat, összefoglaló nevükön az osógacu-kazari-t お正月飾り(kadomacut 門松, simekazarit 注連飾り, kagami-mocsit 鏡餅 ) – ez a dondo-jakiどんど焼きszertartás. Régi irodalmi művekben, a Tosza nikkiben, vagy a Makura-no-Szosiban (Párnakönyv) olvasható, hogy a Kosógacu napján szokás volt azukigajut小豆粥 fogyasztani (rizskását azuki babbal), melynek vörös színére a termékenység és egészséges élet szimbólumaként tekintettek.

Dondo-jaki, Fukuoka, forrás

Míg az Osógacura inkább az istenekhez, Tosigamihoz köthető szokások és rituálék jellemzők, addig a Kosógacu idején az otthonhoz köthető munkákért mondtak köszönetet, például a háziasszonyok kemény munkájáért, a háztartás fenntartásáért. (Ezért a Kosógacut szokás Nők Újévének, Onna-sógacuként is emlegetni.)[2]

Osógacu-kazari –  a hagyományos újévi dekorációk története

Osógacu-kazari összefoglaló neve tehát a tradicionális újévi díszítéseknek, melyek hárman a fent említett kadomacu, simekazari és a kagami-mocsi. Az osógacu-kazariról a legrégebbi feljegyzések a Heian korból, 794-1185-ből származnak.

A Kadomacut 門松 párban, hagyományosan december 13. és január 7. között helyezik el a ház előtt, hogy üdvözöljék Tosigamit, az Év Istenét, aki elhozza az új évet. (Tosigami egyéb elnevezései: Ótosi-no-gami, Nigihajahi-no-mikoto. Szuszanoo isten és Kamu’ó-icsi-hime gyermeke.)
A ház lakói kadomacuval jelzik Tosigaminak, hogy szeretnék tisztelettel megvendégelni. Hogy a kadomacut miből készítik (fenyőből, bambuszból, vagy ume-fából (szilvafa)), régiónként változik, de mindenütt a hosszú élet, jó-lét, állhatatosság szimbólumát jelenti. A karácsonyfa térhódításával a kadomacut egyre inkább hajlamosak a családok később, december 26. körül kitenni.

Kadomacu

A Simekazari注連飾りszintén az újév tradicionális dísze, melyet az ajtóra akasztanak, és ugyancsak Tosigami fogadását hivatott szolgálni. A szalmakötélből régiónként eltérő formában font koszorút sokféleképp díszítik, és minden díszítési formának megvan a maga jelentése. Keserű naranccsal, daidaialpéldául azért díszítenek szívesen, mert a gyümölcs a hosszú életet szimbolizálja – mivel egy termés akár 2-3 évig is képes a fán maradni.

Simekazari

A Kagami-mocsi, egyfajta újévi ünnepi „dísz-mocsi”, melyet gyakorta díszítenek ugyancsak daidai gyümölccsel. A „kagami” elnevezés a három császári ereklye” közül a tükörre utal.
Miután Tosigami figyelmét felkelti az ajtó mellé kitett kadomacu, és biztonsággal átlép a simekazarival díszített ajtó küszöbén, beköltözik Újév Napján a kagami-mocsiba, és míg ott tartózkodik, megtölti azt erejével. [3] Osógacu utolsó napjain megtörik (ált. 11-én [4]) és elfogyasztják a kagami-mocsit. Ezt a rituálét hívják kagami-birakinak鏡開き– így a kagami-mocsi segítségével maguk a ház lakói is erővel és energiával töltődnek fel a következő évre.

Kagami-mocsi
Mocsicuki 餅つき:

A speciális, rövidszemű rizsfajtát, a mocsigometもち米, egy éjszakán át áztatják vízben, majd másnap megfőzik, és egy uszu nevű fa- vagy kőedényben a rizsmasszát „készre verik” egy kalapács-szerű eszközzel, a kinevel – ez a mocsicuki-eljárás. A  püfölése közben levegő jut a masszába, így nyeri el azt az állagot, mely jól formázható.

Forrás:
https://sushisei.hu/blog/blog/japan-edessegek-a-mochi
https://www.japan.travel/en/sg/story/chewy-and-heart-warming-meaning-new-years-mochi-rice-cake/

Mocsicuki

Az Újévhez köthetően számos egyéb hagyomány is él. A gyermekek az Osógacu folyamán például otosidamat お年玉, kisebb pénzösszeget kapnak, a felnőttek számára pedig a munkában tartott hosszabb szünet jelenti az ajándékot. Ekkor gyűlik össze a család, találkoznak a barátok, rokonok, sokan a szülővárosukba utaznak, és ott töltenek el pár napot pihenéssel.

Az újévi szokásokhoz tartozik az év első szentélylátogatása, a hacumóde初詣 – ezért december 31-én éjfél körül, mikor minden buddhista templomban 108-szor megkongatják a templomok harangjait, főleg a nagyobb szentélyek és templomok általában zsúfolásig megtelnek.
A szentélylátogatók megkongatják az imaharangot, (szokástól függően érmét dobnak a gyűjtőbe), kétszer meghajolnak, kétszer tapsolnak – mindezeket azért, hogy felébresszék a
kamit, aki így meghallja az új évért elmondott imát. A szentélylátogatáshoz tartozó szokás még, hogy omamoritお守り, szerencsét hozó, védő amulettet vesznek – az omamori egy kis szövettasak, melyben papírból, fémből, fából, vagy anyagból készült apró tárgy van, melyre valamilyen szent szöveget írtak fel. Az omamori adott színe jelzi, hogy milyen szerencsét tartalmaz (pl. gazdagságra, szerelemre vagy egészségre vonatkozót). Az omamori mellett omikudzsit おみくじ is szokás venni, melyre az adott év szerencséje van felírva – abban az esetben, ha balszerencsét tartalmaz a kis papírcsík, akkor azt a szentélynél vagy templomnál egy faághoz lehet kötni, és a szent helyen magunk mögött hagyott balszerencse a hiedelem szerint így elkerüli az embert.

Az Újév első köszöntése hagyományosan:
Akemasite omedetó gozaimaszu!
明けましておめでとうございます!

Az Újév ünneplése a nagy kastélyban”, Utagava Tojokuni, 1791.

 

 

Forrás:
http://kansai-odyssey.com/o-shogatsu-kazari-japanese-new-years-decorations/
https://livejapan.com/en/article-a0000767/
https://www.japantimes.co.jp/culture/2014/01/01/general/lucky-food-charming-decorations-visiting-deities-welcoming-the-new-year-with-history-tradition/
https://dailyfoodporn.wordpress.com/2011/01/14/okayu-for-the-woman-new-year/

 

[1] http://kansai-odyssey.com/o-shogatsu-kazari-japanese-new-years-decorations/

[2] https://www.japantimes.co.jp/culture/2014/01/01/general/lucky-food-charming-decorations-visiting-deities-welcoming-the-new-year-with-history-tradition/

[3] https://japanese-wiki-corpus.github.io/culture/Koshogatsu.html

[4] http://kansai-odyssey.com/o-shogatsu-kazari-japanese-new-years-decorations/

fb-share-icon

Merülj el velünk Te is a japán kultúrában!

MINDEN HÓ UTOLSÓ VASÁRNAPJÁN
HÍRÉT VISSZÜK A FRISS TARTALOMNAK!


Elolvastam és elfogadom a felhasználási feltételeket